Tanácsadó Testületi ülés 6.
2011-09-07       |    |  

Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házak Nonprofit Kft

Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület

JEGYZŐKÖNYV

Készült: A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 2011. június 15-én 16.00 órai kezdettel a Józsefvárosi Önkormányzat I. emelet 100-as termében megtartott 6. rendes üléséről

Levezető elnök: Egry Attila

Jelenlévők:

Guzs Gyula, tag

Dr. Révész Márta, tag

Szilágyi Demeter, tag

Pintér Attila, tag

Balog István Szilveszter, tag

Becskei-Kovács Barbara, Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Ház Nonprofit Kft., ügyvezető igazgatója

Alföldi György, Stratégiai Tanácsadó Iroda

ifj. Erdősi Sándor, Rév8 Zrt

Szabó András, Kapocs Alapítvány ügyvezetője

Pribelszki Szabolcs, jegyzőkönyvvezető

Egry Attila elnök úr a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 6. rendes ülését megnyitotta és határozatképességét 6 fővel megállapította.

19/2011. (VI. 15.) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(6 egyhangú igen szavazattal)

A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testülete az alábbi napirendi pontokat fogadta el:

I. Szabó András a Kapocs Alapítvány ügyvezetője bemutatja az alapítvány munkáját

II. ifj. Erdősi Sándor előadása a Magdolna Negyedben készített felmérésekkel kapcsolatban

III. Becskei-Kovács Barbara ügyvezető igazgató asszony beszámolója az elmúlt két hétben a Kesztyűgyárban történt eseményekkel kapcsolatban

IV. Egyebek

I. Kapocs Alapítvány ügyvezetőjének beszámolója

Szabó András a Kapocs Alapítvány ügyvezetője beszámol a Tanácsadó Testület tagjainak a Kapocs Alapítvány működéséről:

1. A Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat 1992. március 16-án a Petőfi Csarnokban jött létre, alacsony küszöbű, ártalomcsökkentő szemléletű, elérési típusú ifjúságsegítő szervezetként. Célcsoportja elsősorban 14-24 év közötti fiatalok, akik alkalmazkodási, lelki problémákkal küzdenek, intézményes kapcsolataik (szocializációs intézmények, mint: család, iskola, barátok, munkahely, egyéb segítő szervezet) nem, vagy alig működnek. Többnyire (lelkileg, társadalmilag vagy akár fizikailag) elszigetelten, magas szocializációs kockázatok között és alapvető ismeretek hiányában nőnek fel.

2. A Kapocs Alapítvány a VIII. kerületbe érkezése idején, azzal a munkamódszerrel, amellyel dolgoztak az év mintaprogramja elismerést kapta.

3. Első sorban nyolcadik kerületi fiatalokkal foglalkoznak és próbálják őket az ellátó rendszer felé orientálni. A Kapocs Alapítvány szerepe kapcsolatfelvétel a kallódó tizenévesekkel és az ő bevonásuk saját helyzetük javításába. Az ügyvezető elmondása szerint a Kapocs Alapítvány körül megfordult fiatalok száma ezer körüli.

4. A Kapocs összetett tevékenységét négy szakmai szinten törekszik megvalósítani:

– Elérési szint. Elsősorban a veszélyeztetett fiatalok kockázati színterein, részben a szervezet telephelyén. A Kapocs önkéntesei saját környezetükben, kockázatos helyzetekben észreveszik a társaikat fenyegető veszélyeket. Semmiképpen nem hagyják magukra őket, hanem a Kapocsban tanultak szerint – szükség esetén – szakmai partnereink bevonásával segítenek azokra válaszokat, ha kell sürgősségi megoldásokat találni.

– Szolgáltatásjellegű tevékenységek szintje. Lefedik a segítségért a szervezethez vagy önkénteseihez fordulók kérdéseit, azokra szakszerű válaszokat, illetőleg továbblépési lehetőséget szolgálnak: a szervezet munkatársainak és önkénteseinek segítő tevékenységének támogatására, és közvetlenül is. A szolgáltatásjellegű tevékenységek során folyamatosan igénybe vesszük a különféle szakmai szervezetek és szakemberek támogatását, konkrét segítséget jelentő szakmai kapcsolataikat.

– Összetett feladatok, koncentrált programok szintje. Olyan hangsúlyos kérdés-csoportokban kerülnek kialakításra, amikor a szervezet által elért és segítségre váró fiatalok felnőtté válása fokozottabb terhekkel jár, vagy amikor a fiatalok kevésbé találnak elégséges megoldási lehetőséget. Ezeket a programokat az jellemzi, hogy a fiatalok környezetében megteremthető szakmai kapcsolatok és optimális válaszok integrálásával készülnek, továbbá hogy az adott problémák alternatíváját is feltárják. Ilyen program például a téli időszakra kialakított Sürgősségi Életvédelmi Program.

– Támogató feladatok és tevékenységek szintje. A szervezet fogadókészségének megteremtésére, továbbá a fiatalokkal kialakított kapcsolatok elmélyítésére szolgál. Az önkéntesek képzése, felkészítése, fejlesztése – olyan összetett tevékenység-együttes, amely a szervezetet felkereső fiatalok bekapcsolódásának első perceiben elkezdődik és jelenlétük, segítő feladatvállalásuk teljes ideje alatt zajlik. Mindezek a következők: személyre szabott, nondirekt és nem formális képzések, egyéni életutakat kísérő, segítő, fejlesztő feladatok, segítő tevékenységek szervezése, segítő szerepvállalás erősítése, az egyéni segítés során jelentkező konkrét problémák együttes feldolgozása.

5. Az önkifejezéssel kapcsolatos tevékenységek közvetlenül nem irányulnak a Kapocs látogatói által megélt problémák megoldására, hanem valóságos lehetőségek, azok számára, akik meg akarják mutatni, hogy mit tudnak, ki akarják próbálni magukat valamilyen tevékenységben, vagy alkalmat keresnek arra, hogy a véleményüket, mondanivalójukat a szűkebb és tágabb világról közölhessék. Mindennek a jegyében különféle kezdeményezéseket támogatnak, és konkrét csoportokat és feladatokat működtetnek: a hetente (a Civil Rádióban) élő adási lehetőséggel rendelkező Kapocs Ifjúságsegítő Magazin, és korábban a Rádió C-ben Kapocs Magazin (ma már a Rádió C nem működik), a verses köteteik, a kézműves csoport, a Firka – Kapocs újság, a filmklub, alkalmanként kirándulások, ping-pong versenyek stb.

6. A Kapocs Alapítvány működését az ügyvezető egy ifjúsági irodához hasonlította, ahol több lehetőséget kínálnak a Kapocs a célközönségének:

• Találkozást – amikor a Kapocshoz forduló fiatalok szabadon, különösebb kontroll és feltétel nélkül kialakíthatják és ápolhatják társas kapcsolataikat. (alacsony küszöb)

• Segítő találkozást – amikor, minden különösebb következmény nélkül, felszínre kerülhetnek konkrét, személyes problémák, amikor azokkal nem hagyjuk magukra a látogatókat, és amikor a jelentkező problémára azonmód választ, megoldást, vagy a megoldást jelentő konkrét továbblépéshez irányt, segítséget, információt lehet kapni.

• Önkéntességet – amikor a szervezetet felkereső, rendszeresen látogató fiatalok arra kapnak lehetőséget, hogy felkészítés és a szervezet segítő eszközeinek igénybevételével, saját motiváltságuk szerint, sikeresebben vehessenek részt társaik és önmaguk korosztályi problémáinak megelőzésben és megoldásában.

• Alternatívát – amikor a kényszerítő, veszélyekkel teli életviszonyok, kockázatokkal járó tevékenységek helyett (és mellett) a Kapocs érintett látogatói, saját maguk épülésére, mintát és biztatást kapva, szabadon változtathatnak.

• Önkifejezési lehetőséget – a fiatalok különféle kezdeményezéseit itt komolyan veszik, és a Kapocs meglevő eszközei segítségével támogatják őket.

7. Az ügyvezető tájékoztatta a Tanácsadó Testületi Tagokat, hogy a Kapocs Alapítvány nem csak az irodában működik, hanem fiatal látogatóik alkalmi önkéntes segítő szerepvállalása révén (például mentő hívása, seb kötözése, orvoshoz kísérés) azokon a színtereken, ahol ezek a fiatalok még megfordulnak.

8. Az ügyvezető beszámolt arról a sajnálatos tényről is, hogy munkájukat fogyó feltétel rendszer mellett végzik.

9. Az Alapítvány korábban a Petőfi Csarnokban működött, ahol napi szinten 40-50 ember fordult meg. Józsefvárosi működésük elején a látogatottság hasonló volt, napjainkban ez a szám 25-30.

10. Az ügyvezető hangsúlyozta a személyes kapcsolat fontosságát, kiemelte, hogy mindenkit személyesen ismernek, és így próbálják megfékezni az iskolakerülést, kóborlást és visszaterelni őket az iskolába.

11. A működést az ügyvezető úgy definiálta, hogy „a Kapocs úgy működött, ahogy tudott”. 5 éve működik személyes kapcsolatokkal. Több siker és kudarc is van a hátuk mögött.

A Kapocs Alapítvány korábban 4 fő állású munkatárssal állt a fiatalok rendelkezésre, ma másfél ember áll rendelkezésre napi 25-30 látogatással. A találkozások mintegy fele rejtett segítségkérés. Az évente létrejött mintegy 4000 találkozásból, 800-1000 életveszély körüli.

12. Az elmúlt évek negatív tapasztalatai, hogy a Kapocs Alapítvány fokozatosan kimaradt a pályázati forrásokból az elmúlt 4 év alatt. A pályázatok arányaiban jelentősen csökkentek az eredmények, de az Alapítvány bár nehezebb helyzetben, de működőképes.

A Kesztyűgyár Tanács Tagok és a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója a következő véleményt fogalmazták meg Szabó András bemutatkozó előadásával kapcsolatban:

1. Fontos a kerületi civil szervezetek megismerése a közös munka kialakítása végett.

2. Balog István Szilveszter jelezte, hogy írásban szeretné megkapni a Kapocs Alapítvány stratégiai elképzeléseit a jövőt illetően.

Véleménye szerint szükség van egy olyan civil szervezet működésére, amely a perifériára szorult fiatalokkal foglalkozik

3. Egry Attila elnök javasolta, hogy a tájékoztatás és kapcsolattartás a Kesztyűgyáron keresztül valósuljon meg.

II. ifj. Erdősi Sándor előadása a Magdolna Negyedben végzett felmérésekkel kapcsolatban

Ifj. Erdősi Sándor, a Rév8 Zrt. munkatársának tájékoztatója a Magdolna Negyedben végzett felmérésekről

Az előadás ppt-s kivonata az 1. számú mellékletben tekinthető meg.

1. ifj. Erdősi Sándor véleménye szerint a Magdolna Negyed Program I. és II. sikere után, és az MNP III. pályázat sikertelensége miatt lezárult egy korszak a Magdolna Negyed fejlesztésének történetében. Ezért jelenleg a helyieknek nincs igazán jövőképük a városrész további fejlődésével kapcsolatban. Az eddigi fejlesztések nemcsak a kívülállók számára voltak érzékelhetőek, hanem a helyi lakosságot is megmozgatták. Ma a Teleki téri piac rekonstrukciója az egyetlen közeljövőben megvalósuló fejlesztés a körzetben.

2. A Magdolna Negyed Szomszédsági Tanács (Maneszota) tevékenysége mellett érvelve hangsúlyozta a lakossági érdekképviseleti szervezet pozitív munkáját, nevezetesen, hogy a szervezet tagjai kreatívak, cselekedni akarnak és cselekednek is. . Kiemelkedőnek és mindenképpen követendőnek nevezte azt az erőfeszítést, amit a Maneszota tagjai képviselnek. A „Szomszédságok a közbiztonság mellett” című, a Belügyminisztérium által támogatott projekt kapcsán elmondta, hogy ennek keretében a Maneszota elkészítette a negyed közbiztonsági helyzetelemzését és szervezetük cselekvési tervét. Véleménye szerint a civil szervezettel mindenképpen együtt kell működni a továbbiakban, akkor is, ha ez az együttműködés nem könnyű. Az együttműködésbe beleértendő a Belügyminisztériumi pályázaton nyert tárgyi eszközök elosztásáról folyó párbeszéd és a megfelelő megállapodás.

3. A civil szervezetekkel kapcsolatosan a folyamatos és eredményes kommunikáció fontosságát hangsúlyozta, amely a zavartalan együttműködés záloga.

A Kesztyűgyár Tanács Tagok és a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója a következő véleményt fogalmazták meg ifj. Erdősi Sándor előadásával kapcsolatban:

1. Fontos lenne a Magdolna Negyedben közösségi aktivitás felerősítése.

2. Balog István Szilveszter szerint fontos lenne magyarázatot találni arra, hogy miért nem érzik érdekeltnek az emberek magukat arra, hogy a saját környezetüket rendben tartsák.

III. Ügyvezetői beszámoló

Becskei-Kovács Barbara a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója beszámol a Tanácsadó Testület tagjainak a Kesztyűgyár Közösségi Házban a legutóbbi ülés óta történt eseményekről:

1. (zárt ülés) Kesztyűgyár működésével kapcsolatos információk

2. A korábban pályázatokon nyert a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, a Kesztyűgyár Közösségi Ház által vásárolt eszközök használatának kérdése

20/2011. (VI. 15.) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(6 egyhangú igen szavazattal)

A korábban a Kesztyűgyár Közösségi Ház által vásárolt, de Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonát képező eszközök, a Kesztyűgyár Közösségi Ház használatában maradnak.

3. Becskei-Kovács Barbara ügyvezető tájékoztatta a Tanácsadó Testületi tagokat a Kesztyűgyár Közösségi Ház kiemelten közhasznúvá alakulásának aktuális kérdéseiről, valamint a közhasznúsággal kapcsolatos az üzleti terv beterjesztésének szükségességéről

4. Az ügyvezető igazgató tájékoztatta a Tanácsadó Testület tagjait, hogy az Információs Iroda szeptember 1-től a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat munkatársaival közösen kezdi meg működését.

21/2011. (VI. 15.) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(6 egyhangú igen szavazattal)

A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület úgy dönt, elfogadja Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házak Nonprofit Kft. ügyvezetőjének beszámolóját.

Egry Attila elnök úr megköszönte a megjelenteknek a munkáját, és 18:10 perckor lezárta a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testületének 5. ülését.

Budapest, 2011. június 21.

Egry Attila

elnök

Jegyzőkönyvet készítette:

Pribelszki Szabolcs

Jegyzőkönyvvezető

Szilágyi Demeter

Jegyzőkönyvet hitelesítő

1. számú melléklet