Tanácsadó Testületi ülés 2013/17.
2013-11-26       |    |  

Józsefvárosi  Közösségi Házak Nonprofit Kft

Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület

JEGYZŐKÖNYV

Készült: A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 2013. november 18-án 15.15 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal 100-as Tárgyaló termében 2013. évi megtartott 17. rendes üléséről

Levezető elnök: Szilágyi Demeter, tag

Jelenlévők:

Balogh István Szilveszter, alelnök

Dr. Ferencz Orsolya, tag

Guzs Gyula, tag

Komássy Ákos, alelnök

Pintér Attila, tag

Dr. Révész Márta, tag

Kovács Barbara, Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Ház Nonprofit Kft., ügyvezető igazgatója

Huszágh Réka, jegyzőkönyvvezető

Távolmaradó: Egry Attila, elnök

Meghívott vendég: Szabó András, a Kapocs Alapítvány vezetője

 

 



Szilágyi Demeter elnök úr a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 2013. évi 17. rendes ülését megnyitotta és határozatképességét 7 fővel megállapította.

30/2013. (XI. 18.) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(7 igen szavazattal)

A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testülete az alábbi napirendi pontokat fogadta el:

I. Kapocs Alapítvány működése, meghívott vendég Szabó András az alapítvány vezetője

II. Ügyvezetői beszámoló

III. Egyéb

Szilágyi Demeter elnök úr szeretettel köszönti Szabó Andrást, a Kapocs Alapítvány vezetőjét. Elmondta, hogy az a cél, hogy minden olyan civil szervezetet, amik a Kesztyűgyár környezetében működnek és hasonló feladatokat látnak el azokat a lehető legjobban megismerjék, és kialakítsanak egy olyan nexust, ami a tovább gondolkodást elősegíti, és megtalálni a kapcsolódási pontokat. Szabó András már volt korábban a Tanácsadó Testület vendége úgy másfél évvel ezelőtt, ezért arra kéri, hogy az azóta eltelt időben történtekről tájékoztatást adjon.

 

 

 

I. Kapocs Alapítvány működése, meghívott vendég Szabó András az alapítvány vezetője

Szabó András úr elmondta, hogy a körülményeik alapvetően nem változtak. Egzisztenciálisan kritikus a helyzet. A jelenlegi Magyarországon működő pályázati mechanizmus egy átalakuló pályázati mechanizmus, amihez most a közép kategóriájú szervezetek nagyon nehezen férnek hozzá. Alig van lehetősége annak, hogy pályázatot nyerjenek. Azért tudtak működőképesek maradni, mert magánszemélyek támogatták az alapítványt. A Magdolna negyed Program III-ban is van olyan szakmai program, amibe be tudnak kapcsolódni, már márciustól tudnák csinálni, de – sajnos – a mai napig nem indult el a program. Ez a Diákmunka mentorálás nevű program, azoknak a fiataloknak szól, akik munkát szeretnének vállalni. A program fontos lehet azoknak a fiataloknak, akik így szeretnének valamennyi jövedelemhez jutni, ami nélkül bajban lennének. A környék tizenéveseinek 16 év fölött van kedvük és hajlandóságuk arra, hogy munkát vállaljanak, ezt mindenképpen támogatni kell. Az elhelyezkedésnél az iskolázottság is fontos kérdés, ami ezeknél a fiataloknál nem feltétlenül adott, de vannak olyan eseteik, hogy menet közben fiatal rájött, hogy ez fontos az ő számára is, ezért visszament az iskolába és szakmát tanult. A roma fiataloknál a származásuk is okozhat problémát a munkavállalásnál, ezért is fontos, hogy segítsék őket.

A tanulás, az oktatás erősítése is nagyon fontos irány számukra. Egy évvel ezelőtt a Kesztyűgyárral közösen Tanoda programot szerettek volna létrehozni egy pályázat segítségével, de miközben elismerték a program szükségességét, forráshiányra hivatkozva nem kaptak hozzá támogatást. Ebben a programban összeötvözték volna a Kesztyűgyár és Kapocs Alapítvány eddigi tapasztalatit a gyermekek képzése érdekében. Hozzájuk nehezebb, megperzseltebb sorshelyzetből érkeznek a gyermekek, akiknek a képzése érdekében, erről a programról még nem mondott le.

Másfél státusszal működik a Kapocs Alapítvány, a folyamatos nyitva tartáshoz azonban néhány önkéntessé erősített tanítványt, illetve elkötelezett szakembert sikerült találni., Ez azt jelenti, hogy naponta 2-3 ember foglalkozik a gyermekekkel. Legalább 3 ember kell ahhoz, hogy a feladatukat el tudják látni. Ennek során egyrészt a 12-13 év alatti korosztályt fogadják, heti 2 alkalommal, 2-3 órás nyitva tartással. Változó a látogatottságuk, olykor 10-20 vagy akár 70 gyermek is érkezik hozzájuk., Ami kiemelendő, hogy gyakorta komoly indulattöbblettel érkeznek. Ezzel foglalkozni kell, a játékok és foglalkozások is ennek a levezetéséről szólnak.

A tízen éves korosztályra az a jellemző – nem csak a kerületben, ez általánosabb jelenség -, hogy egyre kevésbé tartják a kapcsolatot a társaikkal hosszú távon. Szétszakadhatnak ebben a korban a korábbi barátságok, kapcsolatok, jó részük inkább 3-4 fős csoportokban mozognak. A 15-16 évesek esetében gyakorta előfordulhat, hogy hamar elveszítik a kapcsolatot a társadalmi környezetükkel, némelyek szembe is fordulhatnak körülöttük szinte mindenkivel.. Ennek egyik következménye, hogy hatósági ügyeik keletkeznek, büntetéseket kaphatnak., A büntetések önmagukban kevéssé ösztönöznek változásra, azokhoz az érintettek kényszerűen hozzászokhatnak, ami azzal is járhat, hogy a büntetést hozók egyszerűen eszköztelennek érezhetik magukat. Ezért mondhatjuk, fejlesztéssel több változást, jobb eredményeket lehet elérni. A szakmai vitákban, a problémák között felnőtté váló fiatalok helyzetével összefüggésben a következő két pólus gyakran jelen van: a szabályozós (szabályokat hangsúlyozó) megközelítés és a fejlesztés típusú megközelítés. A fejlesztés típusú megközelítés az, hogy a helyzetük megváltoztatásában partnerré kell tenni azokat az embereket, akinek az élete problémákkal megterhelt. A felnőtté váló fiatalok gyorsan kriminalizálódnak, ha nem találnak munkát, (Már a tizenegykét éveseknek van olyan problémája egész Magyarországon, hogy hogyan lesz zsebpénze, hogyan tudna pénz „csinálni”). Fontosak tehát az általuk elérhető feltételek, fontos az, hogy ezek a gyermekek tudjanak hova menni, így pl. a Kesztyűgyárba is.

Két fontos terület van, az egyik, az a iskola, tanulási törekvések erősítése, a másik a munka, egzisztenciális törekvések, amiben leginkább segíteni kell őket. További tapasztalat, hogy sok a kiskorú gyermek, akik csellengenek a környéken. Fontos az ő biztonságuk, fontos, hogy a környéken vigyázzanak rájuk. A lakók különben maguktól segítik ezeket a gyermekeket, de kellene ezeket az embereket is támogatni abban, hogy miben segítsenek ezeknek a gyermekeknek.

dr. Révész Márta asszony kérdése, hogy vannak-e függőben programok, amik az MNP III-ban benne vannak. Mi az amiben közösen tudnának dolgozni, illetve hogyan tudnák segíteni a Kapocs Alapítvány munkáját.

Komássy Ákos alelnök úr kérdése, hogy feltűnnek-e banda jelenségek az iskolások körében.

Szabó András úr elmondta, hogy nem lát elkülönülő csoportokat, nem lát kriminalizálódó csoportokat.

A délután 4-ig tartó iskola miatt úgy gondolta, hogy csökkeni fog a bejáró gyermekek száma, de folyamatosan kitöltődik a tér, már kettő óra után is érkeznek tizenévesek. A környék sajátossága, hogy egyre többet ellenőrzik az utcákat a rendőrök és közterület felügyelők.

dr. Ferencz Orsolya asszony kérdése, hogy a nagyon kicsi gyermekek kapcsán van-e rálátása, illetve várható-e, hogy a kötelező óvodai ellátással a helyzet produktívan alakul, vagyis ez azt a réteget érinti, akik eddig sem jutottak el az ellátórendszerig.

Szabó András úr elmondta, hogy minden gyermek, aki az utcán cselleng, jelenleg is tartozik valamilyen intézménybe.

dr. Ferencz Orsolya asszony elmondta, hogy a legutóbbi alkalommal szóba került, hogy a JCSGYK-nak is van rálátása az ilyen problémákkal küzdő családokra és kiemelték, hogy ezeknek a programoknak össze kell kapcsolódni, hogy minél hatásosabban tudják ezeket a gyermekeket segíteni.

Szilágyi Demeter elnök úr kérdése, hogy a szülőkkel van-e kapcsolat, van-e értékelhető kapcsolat a családdal.

Szabó András úr elmondta, amelyik gyermek régóta jár be, azoknak a szüleivel szép lassan lett kapcsolat, de alapvetően nem a szülőkre koncentrálnak. Érdekesség, hogy Józsefvárosban a szülő gyermek kapcsolat nagyon erős. A gond, illetőleg a lehetséges feladat az az utcán lévő kicsi gyermekekkel kapcsolatosan van, lehet. A legjobb szakmai intézmény az óvoda, ott még fontos az, hogy a gyermek szeresse az óvónőt, ha jó az óvoda, akkor nincs gond. A Kapocs Alapítvány is használ egyébként óvodapedagógiai módszereket.

dr. Ferencz Orsolya asszony elmondta, hogy szeretnék, ha a JCSGYK, a Kapocs Alapítvány és a koordináló szakemberek információt és tapasztalatot cserélnének, hogy hatékonyabbá tegyék a protektív és preventív tevékenységüket.

Szabó András úr elmondta, hogy nagyon sok gyermek úgy indulhat el otthonról, hogy nem eszik. Ez a lehető legnehezebben azonosítható jelenség, ahhoz, hogy ez kiderüljön, szoros személyes kapcsolatra van szükség. Ezen kívül továbbra is fontos, hogy azok a gyermekek, akik már felnőttek, de valamiféle megrázkódtatás, trauma (pl. drog használat) érte őket, visszajárhassanak., Ezeket a fiatalkorúakat is segíteni kell, közvetlenül, illetőleg szükség esetén az ellátó rendszerbe irányítva.

Komássy Ákos alelnök úr kérdése, hogy hogyan tudnák segíteni az alapítvány munkáját.

Szilágyi Demeter elnök úr elmondta, hogy szerinte is elengedhetetlennek tartja az együttműködést és abszolút kiemelendő, becsülendő és szükséges ez a speciális eszközöket használó és módszereket használó szervezet itt a kerületben.

Szabó András úr elmondta, hogy a személyi állomány egyértelműen fejlesztésre szorul, hiszen 1,5 emberrel dolgozik. A minimális személyi létszám 3 fő lenne, ezt jelenleg nem tudják biztosítani. Az MNP III program keretén belül is csak arra az időre kapnának 1 embert, amíg a program tartana, hosszú távon pedig ez nem megoldás. Minőségileg is segítené a munkájukat, ha legalább 1 fővel többen lennének, ami azt jelentené, hogy gyakrabban tudnának nyitva tartani és többet tudnának a gyermekekkel foglalkozni. A meglévő szakmai módszereik ezt lehetővé tennék.

dr. Révész Márta asszony felvetése, hogy tudnának-e egy olyan együttműködési megállapodást kötni, amiben egy maghatározott összeget kapna az alapítvány.

Pintér Attila úr kérdése, hogy mekkora az átfedés a kicsi gyermekek estében, akik járnak, Kesztyűgyárba is és a Kapocs Alapítványba is.

Szabó András úr elmondta, hogy kétharmada a gyermekeknek közös, tehát mind két intézménybe járnak. Ezeknél a gyermekeknél, annál jobb eredményeket tudnak elérni, minél többet töltenek társas közegben.

Szilágyi Demeter elnök úr megköszönte Szabó Andrásnak a meghívás elfogadását és a tájékoztatást.

Szabó András úr megköszönte, hogy ezen a fórumon részt vehetett.

 

 

 

 

 

II. Ügyvezetői beszámoló

Kovács Barbara ügyvezető igazgató asszony elmondta, hogy jelenleg a költségvetés véglegesítésén dolgoznak. Készülnek a nagy Őszi Állásbörzére, amely 21-én lesz.

Ezen kívül a Mikulás ünnepségre a Karácsonyra készülnek.

dr. Révész Márta asszony kérdése, hogy hogyan állnak az MNP III-as programok.

Kovács Barbara ügyvezető igazgató asszony elmondta, hogy a Diákmunka mentorálás továbbra is áll, hiszen a beérkező ajánlatok meghaladták a közbeszerzési értékhatárt. A becsült érték alatta lett volna, a Kapocs Alapítvány áfa mentesen 8,7MFt-ra adta be az ajánlatát. Lesz új ajánlat bekérés és megkérték az összes partnert, hogy olyan ajánlatot adjanak be, ami a közbeszerzési értékhatár alatt van.

A pszichológiai tanácsadás és a megváltozott munkaképességűek programja estében még nem volt ajánlattételi felhívás, ezt május óta várják. Emiatt Egry Attila és dr. Mészár Erika tartott egy nagy értekezletet, ahol elhangzott, hogy ezt nem szabad állni hagyni, hanem haladni kell a projektekben. A Rév8 Zrt. munkatársai elmondták, hogy a szoft programok esetében tudják hosszabbítani a programok kifutását. Idén sajnos ezek a programok nem tudnak elindulni, mert nagyon rövid az idő.

dr. Révész Márta asszony kérése, hogy a következő Tanácsadó Testületi ülésre kérjük fel az Rév8 Zrt, hogy tájékoztatást adjanak arról, hogy az MNP III szoft programok miért késnek és mi várható.

31/2013. (XI.18) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(7 egyhangú igen szavazattal)

A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület úgy dönt, elfogadja a Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házak Nonprofit Kft. ügyvezetőjének beszámolóját.

 

 

 

III. Egyéb

Ebben a pontban nem volt kérdés, hozzászólás.

Szilágyi Demeter levezető elnök úr megköszönte a megjelenteknek a munkát, és 16:00 perckor lezárta a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testületének 17. ülését.

 



Szilágyi Demeter

levezető elnök

 

 


Jegyzőkönyvet készítette:

Huszágh Réka

Jegyzőkönyvvezető

 



Balogh István Szilveszter

Jegyzőkönyvet hitelesítő