Tanácsadó Testületi ülés 2013/14
2013-10-15       |    |  

Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft


Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület




JEGYZŐKÖNYV



Készült: A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 2013. október 7-én 15.00
órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal 100-as Tárgyaló termében 2013. évi megtartott
14. rendes üléséről


Levezető elnök: Egry Attila, elnök



 Jelenlévők:

Guzs Gyula, tag

Komássy Ákos, alelnök
Pintér Attila, tag
Dr. Révész Márta, tag
Szilágyi Demeter, tag
Huszágh Réka, jegyzőkönyvvezető

Távolmaradó: Balogh István Szilveszter, alelnök
Dr. Ferencz Orsolya, tag
Kovács Barbara, Józsefvárosi Közösségi Ház Nonprofit Kft., ügyvezető
igazgatója, betegség miatt




Egry Attila elnök úr a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 2013. évi 14.
rendes ülését megnyitotta és határozatképességét 6 fővel megállapította.


25/2013. (X. 7.) sz. Kesztyűgyár
Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata


(6 igen szavazattal)




A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testülete az alábbi napirendi pontokat
fogadta el:


  1. Lehetséges együttműködés az Aranyelme
    Tehetséggondozó Egyesülettel, meghívott vendég Szűcs Imre az egyesület vezetője
  2. Egyéb


Egry Attila elnök úr szeretettel köszönti Szűcs Imrét, aki az Aranyelme Tehetséggondozó Egyesület elnöke és megadja a szót az egyesület rövid bemutatására.


Szűcs Imre, elnök úr elmondta, hogy az
Aranyelme Tehetséggondozó Egyesület kivált a Fővárosi Pedagógiai Intézetből,
annak is a Tehetséggondozó Központ nevű mini műhelyéből. Ezt a műhelyet annak
idején a rendszerváltáskor hozták létre Herskovics Mária és Gyarmati Éva, akik
ma igazából a tehetséggondozásnak a nagy neveinek számítanak, mellettük tanulta
ki a tehetséggondozó szakmát, pszichológusként kezdett ott dolgozni. Ott egy
átalakítás történt, aminek a következményeképpen mindent levágtak akkoriban az
intézményről, ami nem közvetlenül pedagógus továbbképzéshez kapcsolódott. Így
gyakorlatilag ellátástalan maradt az a feladat, aminek meggyőződése, hogy
önkormányzati feladatnak kellene lenni, éspedig az, hogy tehetséges vagy
tehetség gyanús gyerekek felkarolása, megtalálása, azonosítása, segítése,
fejlesztése. Akkor a kollégáival eldöntötték, hogy valahogy ezt a know-how-t
továbbviszik, ami ott gyakorlatilag tizenéves tudás volt a kollégák fejében
illetve ott volt egy gyerek csapat is, akik számítottak ezekre a programokra,
foglalkozásokra. Gyakorlatilag az Aranyelme Egyesület erre az elhatározásra
alapult akkor, azóta is. Úgy működik, hogy van egy ezen a területen egy teljes
hiány, olyan minthogyha a tehetséggondozásnak ezt a típusát valahogy az
önkormányzatok, állam nem lenne hajlandó tudomásul venni, hogy létezik és, hogy
szükség van rá, van létjogosultsága. Azt mondják, hogy ott vannak az
előiskolák, ott lehet tehetséget gondozni. Már akkor is tudták, most is tudják,
azt gondolja, hogy a Tanácsadó Testület tagjai is tudják, hogy ez a dolog nem
ilyen egyszerű, hogy az előiskolákban gondozzák a tehetséget és ezzel ki van a
dolog pipálva.

Az Aranyelmét tehát 2004-ben alapították, azzal a céllal, az akkori kollégáival, hogy ezt a missziót, ezeket
a gyerekeket, illetve ezt a tudás anyagot tovább viszik és elérhetővé teszik.
Mai napig ezzel foglalkoznak. Ennek az egyesületnek, tehát a tevékenysége az
az, hogy olyan szülőket fogadnak, olyan gyerekeket fogadnak, ahol a szülők
észlelnek egy többlet képességet, a gyerekben egy érdeklődés többletet, egy
kreativitás többletet, egy szókincs többletet, tehát bármi olyasmit, ami a
gyerek adott életkorában nem megszokott és szeretne arról egy objektív képet kapni,
hogy ez valóban egy plusz a gyerekében illetve hogy ha ez egy plusz akkor neki
mi a felelőssége ebben a helyzetben, ő szülőként mit tud tenni. Az
egyik vonal, az egy úgymond önkéntes jelentkezés alapján, illetve szülői
jelentkezés alapján történik. Ezeknek a szülőknek tanácsot adunk, nyilván
tanácsot úgy tudunk adni, hogyha megnézték a gyereket, beszélgettek a szülővel,
tehát van egy tehetségazonosítás.



Itt egy képesség felmérés, érdeklődés
felmérés, kreativitás felmérés történik. Itt gyakorlatilag összehasonlítják a
gyerek által produkált mérési adatokat az életkorában megszokottakkal, és ha
azt tapasztalják, hogy több van valamiből a gyerekben, van benne kíváncsiság,
érdeklődés, akkor jön nyilván a kérdés a szülő részéről, hogy jó-jó, de akkor
mit csináljon vele. Itt tudunk segíteni abban például, hogy a gyerek számára a
legmegfelelőbb oktatási intézményt megtalálja a gyereknek a szülő, hogyha ez a
kérdés így merül föl. Nagyon sok öt és hat év közötti gyereket hoznak be, hogy
most akkor hajtós iskolába: Radnótiba, Fazekasba vagy a Waldorfba adja a
gyereket. A szülő választ kaphat arra, hogy milyen irányba vigye a gyereket.



Hogy tud a szülő segíteni, ők hogy
tudnak segíteni, komplex foglalkozásokat szerveznek, melyek nem közvetlenül
tantárgyhoz kötöttek és minden esetben a gyerekek érdeklődése, kíváncsisága,
ami ezeket meghajtja munícióval, ezekbe a csatornákba, ezekbe a foglalkozásokba
tudjuk becsatornázni ezeket a gyerekeket. Ez az egyik mód. Amikor ők ezt az
egyesületet létrehozták látták azt és tudták azt, hogy egy bizonyos társadalmi
réteg részéről igény, ez a társadalmi réteg, valószínűleg pont az a társadalmi réteg,
akik megtehetik maguknak, hogy magántanárt fogadjanak. Úgy fogalmazták meg a
küldetésüket, hogy nem feltétlenül szeretnének gazdag gyerekek játszótere
lenni, ezért is úgy igyekeznek tenni a dolgukat, hogy ez minden család számára
elérhető legyen, ehhez ők önkormányzat, állami, pályázati, szponzori forrást
jelen pillanatban nem tudnak használni, ezért úgy működnek, hogy adományokból
működtetik ezeket a szolgáltatásokat, ezeket a tevékenységeket. Volt rá példa,
hogy pályázati pénzből tudtunk olyan családoknak kedvezményt biztosítani vagy
mentességet biztosítani, akik erre rászorultak. Volt arra is példa, még a
gazdasági válság begyűrűzése előtt, hogy cégek azt mondták, itt van ennyi pénz
és szánják arra, hogy könnyítsenek azoknak, akik több gyereket nevelnek és
ezért nehezebb háttérből jönnek. Jelen pillanatban a szociális érzékenység, úgy
működik náluk, hogy azok akik kifejezetten kérik és jelzik azt, hogy rossz
szociális helyzetük van, nekik a tehetségazonosítást és a foglalkozásokat is
gyakorlatilag úgy tudják fölajánlani, hogy nem várják azt a szülőtől, hogy
adományt juttasson el hozzájuk. Mindazonáltal ezt egy nagyjából százas
nagyságrendben járnak hozzájuk, tehát évi körülbelül 100-150 gyereket néznek
meg, végzik el ezt a felmérést. A felmérés idő és szakma igényes felmérés.
Nagyjából ugyanennyi tehetséges gyerek, aki megfordul náluk éves szinten.
Nagyságrendileg ebből a 100-150 gyerekből maximum 2-3 gyerek, akit egy évben
így kifejezetten, tekintettel arra, hogy kifejezetten rossz a szociális
helyzete be tudják vonni a programba. Ezt nem hirdetik, nem verik nagydobra, mégpedig azért mert mindenki
aki náluk az Aranyelmében dolgozik, az így is azon a határon mozog, hogy
bébiszitter óradíjat tudnak neki fizetni
és hát nagyon magasan kvalifikált szakemberek, nem várhatják el tőlük, hogy
jelentős számban dolgozzanak ingyen.



Jelen pillanatban ez most egy olyan
egyesületi támogatásból, adományokból működtetett program csomag amivel várnak
mindenkit. Jelen pillanatban nem tudnak saját erőből mozgósítani semmit, hogy
nagyobb számú szegény vagy hátrányos helyzetű családot tudjanak saját erőből
ebbe a programba bevonni.





Szilágyi Demeter kiegészítette azzal,
hogy kicsit pozícionálja azt, amiért Szűcs Imre elnök urat meghívta. Azért
tette, mert a programon látszik az, hogy működik, saját lábán áll, van egy
elképzelés, nyilvánvalóan nem képes arra, hogy teljes egészében önmagában azt a
funkciót amire én úgy gondolom, hogy alkalmas , hogy akár a Kesztyűgyárban lévő foglalkozásnál,
akár kerületi óvodákban egy olyan tehetséggondozó rendszert építsenek ki amivel
az itt élő hátrányos helyzetű fiatalokat tudjuk segíteni, arra önmagában nem
alkalmas.



Azért kérte Imrét, és számoljon be
arról, hogy hogyan dolgoznak, volt már egy programjuk amit elküldött
mindenkinek email-ben a tegnapi nap folyamán, ami egy kísérleti program volt a
Fővárosi Önkormányzat finanszírozásában, csak azért, hogy lássák milyen
lehetőségek vannak. Nyilván utána el kell gondolkozni, meg kell nézni azt, hogy
számszerűen ez mit jelent az önkormányzatnál, van-e erre adott esetben esetleg
a Kesztyűgyárnál forrás. Mi az amit az Aranyelme tud esetleg a Kesztyűgyárnak
szolgáltatni. Legyen ez akár egy komplett program, legyen ez akár egy
tanácsadás, legyen ez akár csak egy-két foglalkozás az ott dolgozó embereknek,
hogy a szemléletet át tudják adni valamilyen módon. Az számára egyértelmű, hogy
ilyen típusú tehetséggondozó programokra szükség van. A Kesztyűgyárban rengeteg
olyan gyerekkel foglalkoznak, akikben van többlet, akikben lehet többletet
megtalálni legyen ez a muzikalitás, legyen ez bármi más. Azt gondolom, hogyha
ezek közül a gyerekek közül egyet-egyet, egy ilyen programba tudnának
integrálni és egy ilyen programban egészen az iskoláig, gimnáziumi érettségiig
vagy akár tovább is tudnának kísérni, akkor az azon felül, hogy annak az
egy-egy gyereknek már teremtettek egy értéket és lehetőséget a kiugrásra, azon
felül olyan példát tudnak mutatni, ami a többiek számára is egy motiváció
lehet. Azért kértem meg Imrét, hogy jöjjön el és mutassa be e programot, hogy
találják meg azokat a lehetséges együttműködési pontokat amit esetleg tető alá
tudunk hozni.





Szűcs Imre elnök úr elmondta, hogy ez a
program, ahogy képviselő úr elmondta, azt célozta meg, hogy megtalálják azokat
a hátrányos helyzetű gyerekeket, akikben van plusz és azt tudva, hogy
önmagában, ez alapján megpróbálnák beiskolázni őket, bármilyen erős iskolába. Itt
most a Fazekassal volt egy együttműködés, kudarcot vallanának, mert hogy a
kompatibilitással lennének problémák, akármennyire is azokon a területeken
vannak ezek a pluszok minden esetben ezek a hátrányos helyzetű gyerekek olyan mínuszokat
szednek össze gyakorlatilag születésüktől fogva, ami egy éves viszonylag
intenzívebb fejlesztő munkával is csak
részben lehet kompenzálni. Mindazonáltal ez a program egy hatalmas fa, amibe
belevágták a fejszét. Hihetetlen nagy merítésből lehetett ezt a néhány gyereket
kiválasztani hihetetlen nagy munkájuk van benne az Ő kollégáinak. Már
nagycsoportos koruktól ezeknek a gyerekeknek, hogy megtalálják, megtaláljuk azokat
a pontokat, ahol fejlődniük kell, hogy tényleg
odaérjenek az iskola kezdésre, hogy ne az legyen, hogy első héten már
rosszalkodni kezdjek, minthogy odafigyelnének. A mai napig ez a maroknyi
gyerek, akiket ezzel a programmal bejuttattak a Fazekasba, egy sikertörténet.
Tehát a szülők együttműködnek, értik, hogy ez mekkora lehetőség. A legegyüttműködőbb szülők hibáztak, ez alatt
a néhány év alatt, onnantól kezdve, hogy megtapasztalták ezt a hihetetlen
odafigyelést, törődést. Ezek a gyerekek gyakorlatilag fel tudják venni a
versenyt. Azt gondolja, hogy nagyon sok gyereken kellene segíteni. Ilyen
anyanyelvi vonalon, figyelem koncentrációt fejlesztő program minden ilyen
gyereknek hasznára válna. Ő specifikusan tehetséges gyerekekkel foglalkozik.
Úgy gondolja, hogy mindenképpen hasznos lehet a hátrányos helyzetű gyerekekkel
való foglalkozás. Hasznos lenne hiszen a családból hozott lemaradást így le
tudnák küzdeni. A Fazekas vezetőségében és az Aranyelme vezetőségében is úgy
maradt meg ez a program, hogy valami, amit elkezdtek, valami amit csináltak,
valami amibe rengeteg munkát öltek, ténykérdés, hogy itt amikor a Fővárosi
Önkormányzatnál megtörténtek az változások, akkor gyakorlatilag minden vagy a
legtöbb ilyen hátrányos helyzetűekhez kapcsolódó programot azonnal
leállítottak, azzal, hogy majd lesz pénz és megmondja őszintén, hogy nem kifejezetten
hajtották ezt. Amikor beszélt az igazgató asszonnyal és jelezte azt, hogy a
programról fog ezen a fórumon beszélni, akkor azt mondta, hogy a Fazekas teljes
mellszélességgel felsorakozik egy olyan programhoz aminek van célja.



Egry Attila, elnök úr kérdése, hogy mit jelent a felsorakozás konkrétan.

Szűcs Imre elmondta, hogy szakmai
kompetenciát tudnak mellé tenni. Magyarul egy példa a programra, olyan
fejlesztő szakembereket tudnak a feladat mellé tenni, akik már bizonyítottak.


Egry Attila, elnök úr kérdése, hogy a
Fazekas tudna-e adni egy helyszínt, ahol délutánonként adnak pedagógusokat.


Szűcs Imre elmondta, hogy úgy tudja,
hogy minden ami például az épülethez kapcsolódik , az nem az igazgatósághoz,
hanem a gazdasági fenntartóhoz tartozik, ezért ebben nem tud nyilatkozni.
Nyilván az együttműködési szándék ebben a projektben vagy ezen a vonalon a
szakmai nyitottság megvan. Maximálisan nyitottak egy ilyen együttműködésre. Ha
olyan gyereket találnak, megfelelő módon szűrve, tehetség azonosítva készséggel
szeretettel várják a foglalkozáson.


dr. Révész Márta elmondta, hogy szerinte
a szülők egy része az mindent megpróbál, hogy a gyerekébe minél többet rakjon
bele, már óvodás korban is. Irgalmatlanul sok olyan egyesület és mindenféle
szervezet van amelyik, aki tutira zsenit csinál a gyerekéből, ha fizet érte a
szülő. Most Ő azért örül ennek a társaságnak, mert pontosan lehet látni, hogy
ez szakmailag egy olyan társulat, amelyikbe nyugodtan oda lehet adni a
gyereket, vagy nyugodtan rá lehet bízni a gyereket. Amiket a programmal
kapcsolatban szeretné kérdezni, kizárólag azért, hogy legyen szemmértéke arra,
hogy mekkora energiával, milyen eredményt lehet elérni. A költségeket
felsorolta, a szűrésektől kezdve egészen odáig, hogy posta és kommunikációs
költségek. Kérdése, hogy összesen mennyi volt a költsége a 3 éves program
alatt. Látszik, hogy nagyon sok munka van benne és ezután lett 6 gyerek aki a
Fazekasba bekerült. Kérdés, hogy egy gyereket biztonsággal el tudjunk juttatni,
az körülbelül mennyibe kerül.


Szűcs Imre, elmondta, hogy három
kerületből szűrték a gyerekeket, 23 irodájába kellett kijárnia, ezért volt
bevonva a Mérei Intézet is. Ennyi gyereknél, már szükség volt egy külön
rendelőre, ő volt a háttérbiztosító.

Tényleg azt kellene tudni, hogy milyen
nagyságrendekről beszélünk. Azt tudja, hogy a legmagasabb költsége a fejlesztő
foglalkozásoknak volt, amit a Főváros finanszírozott.



A szűrések a következő, tehát az hogy kommunikáljon az óvoda pedagógusokkal. Most
ez az óvoda pszichológusi ellátás általánossá vált, nem tudja, hogy itt a
kerületben hogy működik, mik azok a pontok, amibe bevonhatók lennének az óvoda
pszichológusok, akiknek van mérési jogkörük és eszközparkjuk. Nagyon nehezen
saccolható. Ténylegesen előbb kellene egy nagyjábóli elgondolás arról, hogy mit
kellene csinálni és utána hozzá lehetne rendelni az összegeket amit nagyjából
igényel.


dr. Révész Márta elmondta, hogy akkor ez
azt jelenti, hogy a VIII. kerület már előnyben van, bizonyos mértékig, mert a
VIII. kerületben már volt ilyen előszűrés és az
óvodapedagógusok képzése. Tehát nyilván ez a tudás ott maradt és ezt a
tudást lehet használni, ebből ki lehet indulni. Ez az egyik, a másik, pedig,
hogy nem tudja mennyire lenne érdemes ezt a korai fejlesztést, bölcsődei korai fejlesztést is hozzá
kapcsolni. Mert az egészet így fel lehetne építeni. Az derült ki, hogy 6 – 8
gyerek volt a fejlesztő csoportokban és heti 90 perccel, erre csak tudnak
szemmértékre adni egy értéket.


Szűcs Imre elmondta, hogy két
pedagógusnak kellett a 2 szer 45 perces órabérét kellett kifizetni, pontos
összeget nem tud. Van erre egy képlet, hogy hogyan számítják.


dr. Révész Márta kérdése, hogy akkor már
csak ezzel a költséggel kell-e számolni:


Szűcs Imre elmondta, hogy most már
semmit nem finanszíroznak.


dr. Révész Márta kérdése, hogy ahhoz,
hogy egy hasonló rendszer működjön akár a Kesztyűgyárban, akár máshol mire
lenne szükség.


Szűcs Imre elmondta, hogy akiket
kiválasztanak erre a programra, egy képzett pszichológus, egy helyiség
megfelelő eszközparkkal felszerelve rendelkezésre álljon. A pszichológus
óradíját kell megfizetni. Utána ezeknél a gyerekeknél létrejön egy fejlesztési terv
aminek mentén a kiscsoportos fejlesztéseket tudják csinálni.

Azokat a gyerekeket vették fel a
Fazekasba, akiknél biztosak voltak abban, hogy megfelelően fognak ebben az
iskolában fejlődni. Egy év alatt azért látszott, hogy hol indult meg a
gyerekeknek a fejleszthetőségük, ami nem látszott egy pillanat felvételkor, de
ami már látszott amikor elindult a foglalkozás sorozat és haladtak előre az
időben. Ezeknél a gyerekeknél voltak biztosak, ettől függetlenül a maradék 6
gyerek is nagyon sokat profitált ebből a program sorozatból és bármelyik másik
iskolában is nyilván jobb esélyekkel indult, mintha előkészítő nélkül indult
volna. Sokkal inkább úgy tekintették, mint hogy oké elkezdik évfolyamonként 2
gyerekkel vagy első osztályonként 2 gyerekkel, ez egy 12 évfolyamos iskola, ez
azt fogja jelenteni, hogy 12 év után azt beszorozva 4-gyel, aki egyidejűleg
hátrányos helyzetű és tehetséggondozáson vett részt és elindítják őt az
érettségi felé és tudják, hogy onnan 100% esélye van. Ha ez nagyon pici siker
is úgy gondolja, hogy ez egy nagyon jelentős előre lépés. Mint ahogy azt írta 7
éves korban nagyon késő már ezt a felzárkózást elérni.



Szilágyi Demeter azzal egészítette ki,
hogy képviselő asszony nem egy ártáblára volt kíváncsi, hanem arra, hogy a
Fővárosi Önkormányzat által finanszírozott 3 éves program milyen
költségvetéssel valósult meg. Lehet-e azt tudni, hogy a Fővárosi Önkormányzat
mennyit szánt erre, mert az viszonyítási alap lenne számukra is. Nyilván ki
kell alakítani egy koncepciót, amihez viszonyítva ki lehet alakítani, hogy ők
milyen programokat akarnak, mik azok a pontok, amiket mindenféleképpen
tartalmaznia kell egy ilyen jellegű sikeres programnak. Ami előttünk van minta
az egy nagyon jó alap, aminek a költsége iránymutató lenne.


Szűcs Imre elmondta, hogy ezekbe a
költségekbe Ő nem lát bele. Feltételezi, hogy a megállapodás aláírásakor a
pedagógusoknak ennyivel több óraszámot fizettek ki. Tehát nem egy pályázat volt
aminek keretösszege lett volna. Nem tudja, hogy a KLIk-en keresztül, hogyan
lehet ilyen programot finanszírozni. Az egyik út, hogy kijelölik a 2
pedagógust, akiknek megvan a szaktudása erre a feladatra és adnak rá egy árat,
vagy a másik út, hogy a fenntartó irányából óraszámon keresztül megközelíteni
az óradíj kérdéskörét.


Egry Attila, elnök úr elmondta, hogy a
Fazekas iskola a Fővároshoz tartozik, ezért az épületbe nincs bejárásuk. A
Fazekas Iskolával soha nem volt együttműködés, hiszen nem a VIII. kerület
tartotta fenn. Azt kell megfogalmazni, hogy tudnak-e egy plusz szolgáltatást adni az óvodásaiknak, képzésben, fejlesztésben.
Nem feltétlenül a Fazekas a hívó szó. Amennyiben egy nagy volumenű kerületi
programot akarnak lefedni, nem biztos, hogy a Fazekas az irányzék. Lehetséges,
hogy nem egy tehetséggondozást vagy nem csak tehetséggondozást kéne csinálni,
hanem egy masszív alapképzést kellene biztosítani, inkább a hátrányok
felfedésében és ledolgozásában kéne gondolkozni. Tehát mikor mindenki 6 éves
lesz, úgy álljon a rajtvonalhoz, hogy egyenlő eséllyel indul az alapképzésben
is. Egy közepesen jó iskola, ami egyébként itt Józsefvárosban megvan, mert nem
mondaná, hogy rosszak lennének az általános iskoláik pedagógiai szempontból
sem, hogy ott a gyerek eséllyel el tudjon indulni, mert ugye az a legrosszabb,
ha már úgy indul, hogy csekély szókinccsel rendelkezik, társadalmi ismeretek
nélkül, mert bármennyire igyekszik egy 6 éves gyerek, ott neki vége van. Kérdés
az, hogy erre fel tudjuk-e fűzni az együttműködési szándékot. Ezek után az Önkormányzat megkeresheti az
együttműködő partnereket, de csakis önkéntes alapon tud ez működni. Kérdése,
hogy amennyiben idén felépítenénk egy ilyen programot, akkor a mostani
nagycsoportosokkal el tudnak-e indulni úgy, hogy jövő őszre oda érnek-e a
fejlesztésekkel, vagy már csak a kis és középső csoportosokkal érdemes
elindulni. Ilyen szempontból milyen költségvonzata van ennek. Azt szeretné,
hogy a 9 óvodájuk, mely 80-90%-os töltöttséggel működnek el lehet-e kezdeni,
illetve egy nagyobb merítést szeretne.


Szűcs Imre elmondta, hogy csak arra tud válaszolni,
hogy most nekikezdeni a nagycsoportosokkal, mivel a fejlesztőpedagógiának
kifutásra van szüksége, ezért nem időszerű. Sokkal inkább az az ésszerű, hogyha
a középsőcsoportosokat mérik. A középsőcsoportnak a végén, májusban, mert akkor
van feladattartásuk, addigra lehet ezt mérni. Nagyon szűk ez az idő, hiszen ha
túl korán szűr az ember, akkor csak egy olyan óvodást lát az ember, aki jobban
szeretne játszani, mint egy adott feladatra koncentrálni. Meg kell fogni azt a
néhány hónapot, amikor már megvan az a minimális feladattartása, hogy az érti,
hogy ez egy teljesítményhelyzet és érdekelje, hogy teljesíteni tudja a
feladatot, mégha játékosan is, de még van annyi óvodáskor előtte, hogy ott
érdemben valamilyen fejlesztőmunkát lehessen végezni. A középsőcsoportosokat,
akiket mértek tanév végén, azoknak a következő év szeptemberében, már el tudták
indítani a fejlesztésüket.


Szilágyi Demeter, elmondta, hogy ezt egy
példának tekinti, abban a körben, hogy mit lehet kerületi szinten
megvalósítani. Nem gondolná azt, hogy nekik, pláne abból az okból kifolyólag
sem, hogy itt azért több kerület óvodája volt érintve és kicsit más volt a
fókuszpontja ennek a programnak, mint ami egy kerületi önkormányzat számára
fontos a kerületi óvodák, gyerekek tekintetében. Azt gondolja, hogy ha belövik
azt a fókuszpontot, azt a célt, amit el szeretnének érni, nem feltétlen azt,
hogy kivételesen tehetséges gyerekeket elit gimnáziumba bejutassanak, egyetemre
jutassanak, ez is lehet egy mellékprogramja. Azt gondolja, hogy ahogy alpolgármester
úr is mondta, nekik egy kicsit nagyobb merítéssel kell dolgozni, ami lehet,
hogy nem olyan mértékben lehet, hogy nem olyan hatásfokkal zárkóztat föl, hogy
valaki a Fazekasban tudjon teljesíteni. Olyan általános iskolákban amik a
kerületben megtalálhatók, ahol valószínűleg nem akkora az elvárás, mint a
Fazekasban, de ott helyt tudjon állni . Azt is látni kell, hogy itt
Józsefvárosban, nagyon sok általános iskolában, közepesen erős általános
iskolában sem tudnak a gyerekek nagy tömegei helyt állni. Csak lépésről lépésre
tudnak teljesíteni osztályokat. Első körben ennek a feloldására kell megoldást
találni, amire ez a program alkalmas. Lehet különbséget tenni hatásfok és
intenzitás között.



dr. Révész Márta elmondta, hogy ezzel a
programmal, ők szolgáltatást nyújthatnak azoknak a szülőknek akiknek a
gyerekeik kiemelkedően teljesítenek.



Egry Attila, elnök úr elmondta, hogy
ahhoz, hogy ezzel a programmal tovább tudjanak lépni, szükség lesz egy szakmai
programra, amit szakértők elé lehet vinni. Továbbá ennek a financiális oldalát
is látni kellene, hiszen társadalmi munkában ez nem mehet.


Szűcs Imre elmondta, hogy neki is csak a
gyerekekkel van tapasztalata, szakmai vonalon ehhez a nagyszabású tervhez, neki
is szüksége lesz segítségre.



  1. Egyebek


Komássy Ákos, alelnök úr, elmondta, hogy
szerdán indul a Szomszédsági Fórum, javasolja, hogy a Kesztyűgyári Tanácsadó
Testület tagjai vegyenek részt ezen a programon. Bár a Rév 8. kompetenciája ez
az előadássorozatot ők tartják az előadásokat.


Egry Attila elnök úr is számít rá, hogy
a Tanácsadó Testület minden tagja részt vesz majd a Szomszédsági Fórumon. Elképzelhetőnek tartja, hogy jegyzőkönyv is
készüljön, illetve adott esetben írásbeli választ is lehet adni a lakossági
kérdésekre. Aktív kommunikáció
lefolytatására kéri a tagokat.


További kérdés, hozzászólás hiányában, Egry
Attila elnök úr megköszönte a megjelenteknek a munkát, és 15:56 perckor lezárta
a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testületének 14. ülését.



……………………………….



Egry Attila


elnök

Jegyzőkönyvet készítette:




……………………………………………

Huszágh Réka



Jegyzőkönyvvezető



……………………………………………

Szilágyi Demeter


Jegyzőkönyvet
hitelesítő