Tanácsadó Testületi ülés 11.
2011-12-21       |    |  

Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házak Nonprofit Kft

Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület

JEGYZŐKÖNYV

Készült:           A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 2011. augusztus 31-én 16.00 órai kezdettel a Kesztyűgyár Közösségi Ház emeleti tárgyaló termében megtartott 11. rendes üléséről

Levezető elnök: Egry Attila

Jelenlévők:

Guzs Gyula, tag

Dr. Révész Márta, tag

Balogh István Szilveszter tag

Becskei-Kovács Barbara, Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Ház Nonprofit Kft., ügyvezető igazgatója

Pribelszki Szabolcs, jegyzőkönyvvezető

Távolmaradók:              Pintér Attila tag

Szilágyi Demeter tag

Egry Attila elnök úr a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület 11. rendes ülését megnyitotta és határozatképességét 4 fővel megállapította.

33/2011. (VIII.31.) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(4 egyhangú igen szavazattal)

A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testülete az alábbi napirendi pontokat fogadta el:

  1. Ügyvezetői beszámoló
  2. A Roma Szolgálattal kapcsolatos beszámoló (Balogh István Szilveszter)
  3. Egyéb

  1. Ügyvezetői beszámoló

Becskei-Kovács Barbara a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója beszámol a Tanácsadó Testület tagjainak a Kesztyűgyár Közösségi Házban a legutóbbi ülés óta történt eseményekről:

  1. 2011. augusztus 29-vel a Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házak Nonprofit Kft kiemelten közhasznúvá módosul.
  2. 2011. szeptember 2-4 között kerül megrendezésre a Magdolna Napok c. rendezvény.
  3. Felkerül a kesztyűgyár közösségi ház tábla
  4. GE-s pályázat, részletes pályázati anyag részletes kidolgozása folyamatban van. Két sarok pont: egészség megőrzés, környezettudatosságra való nevelés
  5. Másik pályázat az esélyek háza cím elnyerésére, más rivális kerület nem pályázott jók az esélyek. az információs iroda jól kapcsolódik a programhoz.
  6. Kollégák cserélődtek. új munkatársak érkeznek. nyílt pályázatot írtak ki az üres állások betöltésére.

34/2011. (VIII.31.) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(4 egyhangú igen szavazattal)

A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület úgy dönt, elfogadja Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Házak Nonprofit Kft. ügyvezetőjének beszámolóját.

  1. A Roma Szolgálat kialakításával kapcsolatos elképzelések ismertetése

Balogh István Szilveszter a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület tagja ismerteti elképzeléseit a Tanácsadó Testület tagjainak a Roma Szolgálat kialakításával kapcsolatosan:

  1. Balogh István Szilveszter a Roma Start programmal kapcsolatos elképzeléseit 1. számú mellékletként tesszük közzé.

35/2011. (VIII.31.) sz. Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület határozata

(4 egyhangú igen szavazattal)

A Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testület úgy dönt, hogy elfogadja Balogh István Szilveszter Roma Start Programmal kapcsolatos elképzeléseit. A program teljes kidolgozásáig nem hoz döntést. A Tanácsadó Testület Tagjai javasolják Balogh István Szilveszternek, hogy konzultáljon ifj. Erdősi Sándorral és Alföldi Györggyel. A közösen kidolgozott tervet a 2011. szeptember 28-án megtartandó Tanácsadó Testületi ülésre terjesztik be.

Egry Attila elnök úr megköszönte a megjelenteknek a munkáját, és 17:40 perckor lezárta a Kesztyűgyár Közösségi Ház Tanácsadó Testületének 11. ülését.

Budapest, 2011. szeptember 2.

……………………………….

Egry Attila

elnök

Jegyzőkönyvet készítette:

……………………………………………

Pribelszki Szabolcs

Jegyzőkönyvvezető

……………………………………………

Szilágyi Demeter

Jegyzőkönyvet hitelesítő



RomaStart-program Józsefvárosban 

Nem probléma, hanem kihívás

Nagyon fontos leszögezni, ha felzárkóztatásról beszélünk, akkor nem problémaként kell közelítenünk hozzá, hanem kihívásként. Olyan kihívásként, amelyben azt kell megértetnünk a szereplőkkel, hogy ez össztársadalmi érdek. A lemaradt társadalmi rétegért felelősséget érző értelmiségiek, civil szervezetek, roma oktatással foglalkozó szakemberek, és természetesen az önkormányzatnak ezért mielőbb meg kell határozni a legsürgetőbb feladatokat.

Ma, amikor a szocializációban alulmaradt emberek ügye veszélyes mértékben átpolitizálódott, ez különösen igaz a cigányokra, célravezető, ha józan szakmai megközelítések mutatnak rá a gondok enyhítésének módjaira. Nem pesszimizmus, hanem realizmus, hogy vannak olyan generációk, akik mélyszegélységben élnek, őket nagyon nehéz lesz ebből az élethelyzetből kimozdítani életkoruknál, alulszocializálásuknál fogva. Nem szabad róluk lemondani, de az igazi kitörési pontok azokban vannak, akik munkaképes korúak, és azok gyerekeiben. Egy város így Józsefváros polgárai sem lehetnek közömbösek akkor, amikor tőlük 50 méterre folyamatos lecsúszóban van a társadalom egy része. Ilyen struccpolitikát nem lehet folytatni, miközben ezzel együtt kell élnünk. Szembe kell nézni a problémával, és szembe kell nézi a kihívással és válaszolni is kell ezekre. A válasz pedig abban áll, hogy mi itt Józsefvárosban nem faji alapú megkülönböztetést alkalmazunk, nem azt nézzük, hogy ki melyik közösséghez tartozik. Számunkra mindenki egyforma. Azt kell néznünk, hogy hány szegély gyerek van a városban függetlenül attól, hogy mi a hovatartozásuk, vallásuk, közösségi hovatartozásuk. Szociálishelyzet alapján jár neki a közösség gondoskodása és felelősségvállalása. A magyar társadalom még mindig nem képes szembenézni azzal a ténnyel, hogy a mélyszegélység nem egyenlő a cigánykérdéssel. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a szegélységet, a kilátástalanságot egy faji problémává leegyszerűsítjük. Pedig minden leegyszerűsítés veszélyes. A jövőben csak úgy tudunk közelíteni a kérdéshez, hogyha szociális kérdésként kezeljük az ügyet. Bár kétségtelen kiemelten kell foglalkozunk cigány lakossággal.

A folyamat kezdete, véleményem szerint, az, hogy igazából nem a romákat kell meggyőzni arról, mennyire fontos a felzárkóztatás, abba pénzt és energiát fektetni, hanem a nem romákkal. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan civilszervezetek is bekacsolódjanak a munkába, akiknek már van tapasztalatuk a terepen. Olyan stratégiát ajánlott kidolgozni, amelyből később és folyamatosan olyan programokat bontunk ki, amely érinti a különböző ágazatokat és társadalmi csoportokat. A működő eredményes programokat egy országos cselekvési programba szükséges integrálni, hogy hatékony munka kezdődhessen ott is, ahol még nincsenek sikerek.

Az óvodától az egyetemig számos intézkedés szükséges ahhoz, hogy az oktatási rendszer ne zsákutcája, hanem kitörési pontja legyen a cigány családoknak. Ma már bátran szembenézhetünk azzal a nemzeti problémával, hogy míg a hazai fiatalság teljes korosztályának 70%-a érettségihez jut, addig a cigány fiatalok 90%-ának ugyanez a végzettség elérhetetlen álom.

Az érettségi, a felsőfokú szakképzettség, a számítógép, a nyugati nyelv ma már nem lehet a tehetséges kevesek kiváltsága, hiszen a munkaerőpiacon ezek hovatovább minimumfeltételek. Sajnos, ma erőteljesen érvényesül az a szemlélet, amely cigány fiatalok esetében a reális célt mindössze az általános iskola elvégzésében és bizonyos piacképtelen szakképesítések megszerzésében jelöli meg.

A végrehajtásban fontos szerepe van a családoknak

A családot középpontba állító, több éve érvényben levő koncepció a cigánysággal kapcsolatos oktatási lépések területén elakadt. Nem indult meg az oktatásirányítás érdemi párbeszéde az egyházakkal és a cigány családokkal és a civil szervezetekkel. Ma is legitim állami fejlesztési modell az a felfogás, mely a cigány család visszahúzó erejéről beszél, és a cigány gyermekeket egészen korai életkorban kiragadja otthoni környezetükből.

A mi célunk, hogy ne kiragadjuk a gyereket a család környezetéből, hanem bevonjuk a családot, a szülőt a munkába. A szülői munkaközösség tehát legyen valóban munkaközösség, ne pusztán csak formális.

A Roma Szolgálat alternatívája

Józsefváros, a főváros egyik olyan belső kerülete, ahol több társadalmi probléma is koncentrálódva jelenik meg. Ezen belül magas az időskorúak száma, de a – többi fővárosi kerülethez viszonyítva – magas a fiatalok aránya is. És itt él a legnagyobb lélekszámú cigány kisebbség, emellett jelentős a nagycsaládosok részaránya.

A kerületben a különböző társadalmi és gazdasági hátrányok halmozottan, hatásukban egymást felerősítve jelennek meg. Jellemző az alacsony iskolázottság, a magas munkanélküliség, az alacsony minőségű lakásállomány, és jelentős az adósságot-díjhátralékot felhalmozó családosok száma. Ez különösen igaz a cigány lakosság nagy számában. A helyi Családsegítő Szolgálat több éves tapasztalata is alá támasztja ezt.

Józsefváros 11 negyede közül a társadalmi és környezeti problémákkal legjobban terhelt negyedei a Magdolna negyed és az Orczy negyed. A város rehabilitációval párhuzamban elengedhetetlen a szociális felzárkóztatás és az itt élő fiatalok tehetség gondozása.

Korábban, az önkormányzat létrehozta a Roma Szolgálatot, amely kizárólag a VIII. kerületben élő, roma származású, középiskolai diákok tanulási felzárkóztatását, diploma megszerzését helyezte előtérbe. Ez azonban az éves beszámolókat is figyelembe véve kevés, vagy csak részbeni eredményt hozott. Felmérések szerint minimális azoknak a hátrányos helyzetű gyerekeknek a száma, akik felsőoktatási intézménybe tanulnak tovább. Ráadásul az integrációs akarat ellentétes ilyen jellegű szegregált intézmény működtetésével. Szükség van egy olyan komplex program megalkotására, amely összefogja, a párhuzamokat pedig megszünteti a felzárkóztatói programok esetében.

A Roma Szolgálat megszüntetésével egy jobb alternatíva valósulhat meg abban az esetben, ha a szolgálat feladatait a Magdolna Negyedben működő Kesztyűgyár Közösségi Ház látja el. Azon belül is a RomaStart-program.

Egymástól független, mégis komplex programot kínál a józsefvárosi RomaStart-program.

Lényege, hogy nem egy kiemelt célcsoportot céloz meg, hanem felöleli a kerületben segítségre szoruló korosztályokat, és átáll a feladat meghatározásokra.


RomaStart-program

Kapocs Alapítvány

Kesztyűgyár Közösségi Ház

Jezsuiták Szeretet Iskolája

A RomaStart-program

Reális alternatíva programnak szánjuk, mindazon roma származású kerületi lakosok számára, akik segítségre szorulnak, akikben meg van a kellő felismerés arra, hogy sorsuk jobbításáért nekik is tenniük kell. Felismerésünk szerint nem egy konkrét célcsoportot kell kiragadnunk, hanem a család minden tagjának megfelelő programot találjunk és működtessünk. Hisszük, hogy csak a család együttműködésével lehet sikeres egy felzárkózatási program.

Fontos leszögeznünk, hogy az önkormányzat nem fenntartója a programoknak, hanem támogatója.

A programot alapvetően a Józsefvárosi Kesztyűgyár Közösségi Ház fogja össze és tartja életben. A Kesztyűgyári Tanácsadó Testület pedig felügyeli, amely testület minden évben jelentést készít a képviselő testületnek a programok eredményéről.

A romák felzárkózatására és mentorállására szánt józsefvárosi RomaStart-program

összefogó fogalom, amelyből alprogramok egymástól függetlenül működnek. Három ilyen alprogram van. Számukra célcsoportot és feladatot határoztunk meg.

  1.  

Célközönség:

Általános iskolás, fiatal, alkalmazkodási problémákkal küzdők, akik a kerület különféle terein, nagyobb bevásárló központokban, vagy éppen egymás otthonaiban töltik a szabadidejüket. Utcalétük, komoly veszélyeket (kriminális)hordoz. Nagyrészük labilis egzisztenciával, gyakori elutasítással találkozik.

Célok:

Egy olyan segítős bázis működtetése, amelynek a legfontosabb kérdése, miként lehet a bajok közelében élő gyerekeket elérni, miként lehet a segítségért fordulókat átfordítani cselekvőképes polgárrá. 

Feladatok:

Olyan szolgáltatás jellegű tevékenység kialakítása és működtetése, amely azokat a problémákat hárítja el, hogy hasznos állampolgárrá válhasson. Olyan elkülönült, összetett feladatcsoportok, programok indítása, amely az alternatívák megteremtését szolgálják. Klubélet, sport foglalkozás, stb,. Olyan szociókulturális feladatok kialakítása, amely révén a társas, közösségi viszonyok erősíthetőek.

Tevékenységek:

Délutáni klub formában, a közterek helyett foglalkozásokat tartani a gyerekeknek, fiataloknak. Lehetősség biztosítása a találkozásokra és a kapcsolatok ápolására, szakemberek segítségével. Szolgáltatások nyújtása, a felmerülő problémák kezelésére.

Pl: drogambulancia, jogi segítségnyújtás , kapcsolat tartás a kerület gyermekjóléti szolgálatával, iskolákkal.

Program felelős: Kapocs Alapítvány 

  1.  Mentor Program 

Célközönség:

A kerületben élő, közép-és felsőoktatásban tanuló roma fiatalok.

Célok:

Minden a Kesztyűgyár oktatási programjához csatlakozó diák mellé saját szakirányú végzettségű (pl.: szociális munkás, szociálpedagógus, szociális asszisztens) mentort rendelünk, akinek feladata sokrétű.

A mentor a program teljes időszakában kulcsszereplője a fiatal társadalmi integrációját az iskolai teljesítmény javításán, a lemorzsolódás elkerülésén, az általános szocializációs hátrányok leküzdésén keresztül elősegíteni kívánó programnak.

Feladatok:

Toborzás, az általános és középiskolákkal, valamint a kerületi gyermekvédelmi intézményekkel együttműködésben. A felvétel előkészítése: a diák otthoni és iskolai környezetének megismerése, az oktatási programban való részvétel indokainak megállapítása, javaslattétel a felvételre. A fiatallal, családjával és iskolájával együttműködésben az egyéni célok és az ezek eléréséhez szükséges eszközök megfogalmazása, egyéni oktatási terv kidolgozása. Ennek alapján a diák kesztyűgyári órarendjének összeállítása: javaslat tétel a szükséges általános és tantárgyi korrepetálás fajtájára, mennyiségére, valamint a fiatal érdeklődési körébe eső készségfejlesztő és szabadidős programok látogatására. A diák iskolai eredményeinek, családi háttere alakulásának, a kesztyűgyári korrepetálások és egyéb foglalkozások látogatásának, ezek eredményességének folyamatos figyelemmel kísérése, dokumentálása. A fiatal egyéniségéhez illeszkedő motiválása a közösen kitűzött egyéni célok elérésére. Amennyiben a diák egy területen tehetséget mutat, úgy a mentor feladata, hogy javaslatot tegyen az adott tehetség kibontakoztatásának módjára, az ehhez rendelhető belső és külső eszközökre, forrásokra. A fiatal esetleges hirtelen romló iskolai, kesztyűgyári teljesítményének, magatartászavarok fellépésének esetén az okok feltárását követően a megfelelő szociális háttérintézmény bevonása.

Tevékenységek:

A korrepetálás, a diák képessé tétele az önálló tanulásra. Ide soroljuk a koncentrációs képességet javító feladatokat, az olvasás és szövegértés, az alap számtani és logikai műveletek készségszintű elsajátítását, csupa olyan kompetenciát, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres iskolai teljesítményhez. Az általános korrepetálást elsősorban saját alkalmazottak útján tervezzük beindítani, önkéntesek bevonásával, csak kiemelt tanulási zavarok észlelésénél vennénk igénybe külső szakembert, lehetőleg a szociális intézményi rendszer által biztosított körben.

Program felelős: Kesztyűgyár Közösségi Ház

3. Szeretet Iskolája Program

Célközönség:

Az iskolarendszerből a 8 általános befejezése nélkül kikerült felnőttek.

Célok:

A tanulmányaikat nem befejező felnőttek segítése legalább az alapképzés elvégzésében.

Feladat:

A programvezető tanár munkáját, a diákok tanítását jelenleg 22 önkéntes tanár, valamint a Józsefvárosi Közösségi Házak Nonprofit Kft. részmunkaidős mentora segíti. Az iskola saját 800 órás kerettanterve a Nemzeti alaptantervre épül, de maximálisan figyelembe veszi a diákok egyedi adottságait is. A tanárok egyidejűleg egy diákkal foglalkoznak; az osztatlan tanteremben párhuzamosan 4-6 ilyen tanulópár is tanul. Az iskola rugalmas egyéni időbeosztással várja a tanulni vágyó felnőtteket. Az oktatás az utóbbi időben – az igényeknek eleget téve – kiterjedt az iskoláskorú fiatalokra is. A Szeretet Iskolájának a kesztyűgyári program beindítása óta összesen 48 tanulója volt, akik közül eddig 19 fő zárta le sikeresen az általános iskolai tanulmányát.

Program felelős: Jezsuita Rend